ÚJ VÉRSZERZŐDÉS
Nem nyugszunk bele
Honlap
ÚJ VÉRSZERZŐDÉS
.sic
NEM
Putnoki TV
Historica
Putnoki TV
Magyar Interaktív Televízió
Nemzeti Televízió
Segítség
Magyar egység mozgalom
EU-tanázia
Magyar Kárpát Doktrína
NYILATKOZATOK
TURUL hírkövető
A kinevezés bűncselekmény
Lycos MultiMania

Ki olvas minket

Oldalainkat 72 vendég böngészi
Dr. Cselényi István Gábor Isten anyai arca c. könyve Tiszta háttér rosszul látóknak, nyomtatóbarát verzió E-mail
(3 értékelés)
Történelem
Szerkesztette: szerkesztőség   
2017. október 03. kedd, 20:01

(Recenzió)

Szinte mindenki ismeri Rembrandt híres képét a tékozló fiúról. Sokan felfigyeltek rá, hogy a megtért fiú hátán két különböző kéz nyugszik: az egyik mintha atyai, férfias kéz lenne, a másik lágyabb, simogató, anyai.

A kép így mintha az evangélium Istenének két kezét, két oldalát vetítené elénk: íme, magába foglalja az atyai és az anyai szerepet is. Ezt fejezte ki I. János Pál pápánk is ismert mondásával: „Isten atya – de még inkább anya!”

Most, az Isteni Irgalmasság éve után különösen fogékonyak vagyunk ezekre a jelekre, indításokra, megfogalmazásokra. Ehhez a jel-rendszerhez vezet el dr. Cselényi István Gábor görögkatolikus lelkész, ny. teológiai és egyetemi tanár most megjelenő könyve. Szemináriumi kurzustársam, István atya már évtizedek óta foglalkozik azzal a kérdéssel: van-e, lehet-e Istennek anyai vonása.

Isten anyai arca? címmel (így, kérdőjellel), először 2007- ben adta ki könyvét, majd a következő évben angolul is közre adta (The Maternal Face of God), most pedig a mű második kiadását tartjuk kezünkben.

Ezúttal is csak kérdést kíván felvetni. Azt a hipotézist igyekszik végigjárni: van-e indítás a természetben, az emberi létben, és főleg a kinyilatkoztatásban ennek a lehetőségnek a megsejtésére. Úgy találja, a természet szerkezetében mindenütt kettősségeket és azok egységét tapasztaljuk; az ember is test-lélek kettősét és egységét hordozza, az emberek közti viszony döntő pontja pedig férfi és nő szeretet-kapcsolata.

Mindennek gyökerét abban látja, hogy Isten a maga képére teremtette az embert férfinak és nőnek (Ter 1,27), ezért talán valamiképpen az „ősképben” is jelen lehet mind a férfi-, mind a női mivolt. Talál fogódzópontokat már az Ószövetségben is, így az isteni bölcsesség (Szófia) és a Lélek (Ruah Jahve) fogalmában. Az Újszövetségben pedig olyan mozzanatokra hívja fel a figyelmet, amik fölött hajlamosak vagyunk átsiklani: hogy az Úr Jézus megkeresztelkedésekor anyagalambként (perisztera!) száll alá a Szentlélek (Mt 3,13-17 és párh.), és az Újjászületés Lelke számunkra (Jn 3,5), Ő szül bennünket új, természetfölötti létsíkra, és gondos anyaként tanít, nevel, vezet el bennünket a teljesebb igazságra (Jn 16,13).

Megtudjuk a könyvből azt is, hogy a lelkiségi irodalom, a misztika számos képviselője (mint Bingeni Szent Hildegard, Jakob Böhme vagy az orosz vallásbölcselők, mint Szolovjov) állt ki e mellett az „anyai jelleg” mellett. Ebben az új kiadásban a szerző kitér a lehetséges kérdőjelekre, ellenvetésekre is. A könyv fényében még világosabbá válik számunkra a keresztény család rangja, férfi és nő együttes küldetése. A könyvet szeretettel ajánlom mindazoknak, akik készek a tovább-gondolkodásra, az új kérdések felvetésére.

A könyv beszerezhető a budapesti Szent István Könyvesházban.

Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök